mail: 
Lánczi András 
viztorony@viztorony.hu 
Bóly
Fotó: Puskás Gábor
Fotó: Puskás Gábor
Fotó: Puskás Gábor

Bár akad helyben is víztoronykutató, senki sem tudja pontosan, hogy mikor is épülhetett a bólyi öreg víztorony. Csupán az tűnik biztosnak, hogy a kastélyépítéssel egy időben állíthatták.

Kilátó lehet a bólyi víztoronyból, csak előbb helyre kell hozni némi pályázati pénz segítségével. Ugyanis az egykori Batthyány-Montenuovo kastélyhoz tartozó építmény évtizedek óta használaton kívül van, s ebből eredendően az állaga is nagyon megromlott. Már a falépcsőn felmenni is istenkísértés. Ugyanakkor kevés ilyen nagy régi víztorony maradt fenn Magyarországon.

Fotó: Müller A.
Ha volt is hasonló, elbontották régen. Úgy tudják, hogy egykori építői hasonló, ám jóval kisebb tornyot állítottak még a közeli Ida-majorban és Sátoraljaújhelyen is.
Hárs József, Bóly Polgármestere szerint a víztorony az 1800-as évek legelején, a kastéllyal egy időben épülhetett, s nemcsak az uradalom számára szolgáltatta az ivóvizet, hanem a település közintézményeit, többek között az iskolát és óvodát is ellátta. A település önkormányzati vezetői évek óta töprengenek, mi legyen a műemlék épülettel, s a legjobb ötlet talán az, hogy a rövidesen megkezdődő teljes felújítás után kilátóként funkcionálhat a jövőben, a tetejéről ugyanis igen messze el lehet látni.

Forrás: Dunántúli Napló
Szöveg: K.F.

A cikkért köszönet Puskás Gábornak

Termálkút a kisvárosban
A bólyi városháza műszaki szakemberei tegnap hivatalosan kútfúrási engedélyt kértek, s ezzel megkezdődött a termálvíz-hasznosítás hosszú munkafolyamata, melyet rövidesen a kútfúró cég kiválasztása követ.

Hárs József polgármester szerint – mivel kötelesek közbeszerzési eljárással végigvinni a beruházást – rövidesen kiírják a pályázatot arra az 1400 méteres mélységű kútra, melyet a bólyi 82 fokos hévíz hasznosításához legközelebb, a városközpontban – a régi víztorony közelében – , a helyi vízmű telephelyén kell majd lemélyíteni.

Mint az köztudott, a bólyi meleg vízre egy korábbi fúrás alkalmával a várostól két kilométerre leltek rá, de innen nagy költségekkel, így kevésbé gazdaságosan lehetne a város közintézményeinek fűtését megoldani. Az előzetes tervek szerint a hévízhasznosítás minimális programja 120–150 millió forintba kerül, s a pénz többségét pályázati forrásokból szeretnék előteremteni. A város vezetői abban is reménykednek, hogy uniós pénzeket is sikerül a beruházáshoz szerezni.

Forrás: Dunántúli Napló
Szöveg: K.F.

Főoldal | Lap teteje