Eredeti kiadás és szerkesztés:
Meininger Kiadó / Thomas Wieckhorst
© 1996


Magyar webes verzió:
Víztorony.hu / Gábor-Szabó Zsuzsanna & Lánczi András
© 2007

Köszönet:

  • Juditnak
    a könyvért

  • Borinak a közreműködésért

  • Péternek és Zsuzsának az utómunkákért

  • Sárának a segítségért

A könyv megjelenését támogatták:


Babtáblagyár, ahol a laptoppárna készül
Csongrád Megyei Mérnöki Kamara
Fővárosi Vízművek Zrt.
Mexikói függőágyak és függőszékek
Magyar Mérnöki Kamara
Makó Térségi Víziközmu Kft.
Magyar Víziközmű Szövetség
Nemzeti Kulturális Alap




Gersthofen: Indulás egy légballonútra

Az 1906-ban épült gersthofeni víztorony vasbetonváz szerkezettel készült. Az egész tartószerkezet, beleértve a tetőszerkezetet is "Hennebique" rendszerű vasbetonvázból áll. A toronyfejet és tartályát alátámasztó nyolc vasbetonpillér közötti felületet vakolt falazattal töltötték ki. Az összesen 30 m magas víztorony legfelső emeletén volt a mintegy 100 m3 térfogatú síkfenekű vasbetontartály.

Újrahasznosítás
Egy új vízmű építése miatt Gersthofenben, már 1963-1964-ben elvesztette a víztorony eredeti funkcióját. Miután a bontási terveket a torony városkép ékesítő szerepe miatt meghiúsították, 1984-ben sok huzavona után a városépítési tanácsban megszületett a mentő ötlet: a tornyot hőlégballon múzemmá kell alakítani! Az ismert hőlégballonzó Alfred Eckert -aki Gersthofenből sokszor szállt fel- gyűjteményét kellene a toronyban a hőlégballon felemelkedéséhez hasonló módon bemutatni.

Átépítés, felújítás
Az épület amúgyis sürgős felújításával együtt a víztorony külső megjelenítésén is sokat javítottak: egy üveg bejárati pavilon vezet a ballonkiállításhoz, és a torkrét eljárással felújított vasbetontartók közötti kitöltőfal is átfestésre került. A toronyban már meglévő vasbetonfödémeknek csak "önsúlyviselési funkciója" volt, így ezek bennmaradó zsaluként szolgáltak az újonnan készülő vasbeton födémekhez. Kiegészítésként a régi födémeket excentrikusan elhelyezett vasbeton pillérekkel erősítették meg. A toronyfejre új toronytető került. Az épületbe teljesen új fűtő- és vízvezetékrendszert kellett beépíteni, mivel korábban ilyen berendezések nem álltak rendelkezésre.

Tűzvédelem
Mivel a gersthofeni ballonmúzeum esetében egy közösségi használatú épületről volt szó, az újrahasznosítás során egy második, közvetlenül a szabadba vezető menekülési útvonalat kellett tervezni. A törvényi előírásoknak megfelelően a minden szinten megtalálható, 1 m parapet magasságú, hőszigetelt ablakok tűz esetén menekülő útvonalat biztosítanak. Továbbá a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően az egyes toronyszinteket tűzszakaszokra kellett bontani. Ráadásul a függőleges irányú közlekedést biztosító csigalépcsők átjáróit bevonták a legközelebbi toronyszintbe, és tűzgátló fémajtóval látták el.

Kialakítás
A fehérre festett kiállítótermekben padlószőnyeg szolgál hangszigetelés gyanánt, mivel egy légballon utazás fent a magasban, minden más, csak nem zajos és így még nagyobb csendben szemlélődhetünk. A kiállítási tárgyak többnyire vitrinben kerültek elhelyezésre.
A toronyban megtartott csigalépcső csupán a földszintről a negyedik emeletig visz, az ötödik emeletet egy új építésű csigalépcsőn lehet elérni. Ezt a teret a toronyfejben, ahol egykor a vasbeton víztartály volt, kilátó- és kiállítóteremnek alakították át, és rendezvényeknek is helyet ad.

Költségek és összegzés
Az átépítés 1985 novemberében zárult le. Összköltsége, ami az egy évig tartó átépítési és helyreállítási munkák után állt elő, mintegy 700000 DM-re rúgott. Ezért az összegért Gersthofen a lehető legjobb helyen kapott múzeumot, ami vertikalitásával igazán illik a hőlégballon-közlekedés bemutatásához. A település ballonozó körökben "Via Claudia"-néven ismert, kedvelt felszállóhely. A városháza mellett álló gersthofeni víztorony az egyetlen régi épület ebben a városrészben. A két épületet összekötő tengelyben ma újonnan épített városközpont (bevásárló utcákkal, lakásokkal, új városházával, városház térrel, városi csarnokkal és parkkal) helyezkedik el. Ezzel a város elismerését és megbecsülését hangsúlyozza a víztorony, mint az ipari vízellátás öröksége iránt is.


A ballonmúzeum honlapja >>
Tovább: Mölln: Természetbarátoknak és denevéreknek >>
Irodalomjegyzék | Tervezők | Fórum a víztornyok újrahasznosítása c. könyvről

Építtető: Gersthofen városa
Tervezés: Hermann Meichelböck, Gersthofen, Városépítési Tanács


Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezetés
A hasznosítás megtalálásának folyamata

Múzeumok és galériák

Mülheim an der Ruhr: Vízimúzeum a toronyban
Essen-Steele: Művészek és művészetbarátok találkozóhelye
Köln: A víztartály átfogalmazása: tér a térben
Königs Wusterhausen: Többcélú kirándulóhely
Gersthofen: Indulás egy légballonútra
Mölln: Természetbarátoknak és denevéreknek
Bebra: A hitelesség ösvényein

Szállodák és gasztronómia
Mülheim an der Ruhr: Lokál camera obscurával
Köln: Exkluzív szállás korhű légkörben

Lakások
Hamburg-Lokstedt: Torony a toronyban
Fulda: Vissza a gyökerekhez
Utscheid: Építés összhangban a meglévővel
Heikendorf: Családi ház kilátással a természetre
Viersen: Az adott lehetőségek kihasználása
Plön: Lakás a Stiel mentén
Mannheim-Feudenheim: Formába öntött fantázia
Stelle-Fliegenberg: Műteremlakás kilátással a falura
Nienburg: Belső átalakítás
Duisburg-Rheinhausen: Átmenet ívesből szögletesbe
Eichwalde: Maga az ember

Soron kívül
Hamburg-Winterhude: Mesterséges égbolt alatt
Aumühle: Könyvtár és levéltár a Bismarck toronyban
Berlin-Steglitz: Meteorológiai mérőállomás a víztoronyba
Berlin-Steglitz: A halottak tornya
Gräfrath: A fejlesztés kötelez

Irodák
Oldenburg: Iroda a lépcsőházban
Fulda: Összhangban a fényviszonyokkal
Oberhausen: Továbbfejlesztés önerőből

Ifjúsági központok
Dessau: A kultúra és az ifjúság háza
Berlin-Kreuzberg: Regionális kultúrközpont

Irodalomjegyzék
Tervezők

 


A kevés magyar példa
Víztoronyakás
Lakás
Kútmúzeum
Építésziroda és lakás
Kilátó és galéria
Tárgyalóterem
Raktár és iroda


Hasznosításra váró víztornyok
(néhány a sok közül)

Újpest, Árpád út [ 1 | 2 | 3 | 4 ]
Sertésközvágóhíd [terv! ]
Óbudai Gázgyár
Szolnok, Eötvös tér [terv! ]